A Pálffy-kastély

Gönc városnak fő utcáján, a Kossuth Lajos utcán álló kastély 1780 körül épülhetett copf stílusban. A település egy tekintélyes része (szántóföldek, legelők, erdők, ingatlanok) ekkoriban a gróf körösszegi és adorjáni Csáky család tagjai tulajdonához tartoztak. A Csákyak a 17. században nyerték adományként gönci birtokaikat III. Ferdinánd királytól.

A kastélyt feltehetően Csáky Zsigmond királyi tárnokmester és főistállómester (1665-1735) unokája Antal (1747-1806), Szepes vármegye főispánja építtethette. A gönciek és a Csáky család tagjai között nem mindig volt felhőtlen a kapcsolat. Csáky Antal fia, Antal (1788-1860) 1825-ben összetűzésbe került a Gönc mezőváros vezetésével, mivel a város tulajdonában lévő kőbányákban a gróf emberei megakadályozták a termelést. Csáky gróf arra hivatkozott, hogy hivatalosan a város nem rendelkezett kőbányával. Antal gróf 1860-ban bekövetkezett halálát követően a kastélyt és a gönci birtokokat fia, Béla (1821-1895) örökölte.

Az ifjú gróf nagy adósságokat halmozott fel egy Johan Ingenheim nevű bécsi kereskedőnél, aki végrehajtási eljárást indított ellene. A gönci birtokok így 1864-ben árverésre kerültek. A gönci Csáky ingatlanokat feltételezhetően gróf Pálffy Miklósnak (1831-1884) sikerült megvásárolnia. A kastély eklektikus jegyeit már a Pálffyak idején nyerte el. Miklós gróf feleségével, Pleszowicze-Fredro Henriett grófnővel sűrűn megfordulhatott a településen. A grófnő férje halálát követően a településen élt. Gönc aktív segítőjeként, 1894-ben a városnak adományozott egy telket, amelyre Gönc vezetői óvodát építettek fel. Miklós gróf halálát követően, fia László örökölte a kastélyt, a gönci birtokokat és a Melegvíz soron található fürdő tulajdonjogát. Ez utóbbi kettőt 1893 és 1894-ben a Pálffy család eladta Gönc Nagyközségnek.

László gróf édesanyjához hasonlóan aktívan részt vett a település életében. 1910-ig a gönci Casino díszelnöke volt. 1906-ban gönci lovasokkal vett részt Kassán II. Rákóczi Ferenc fejedelem újratemetésén. 1908-ban Göncöt képviselte a kassa-hegyaljai vasútvonal kiépítésért felelős vasúti igazgató tanácsban. A jóviszony azonban sajnos politikai okok miatt megromlott. A grófot megfosztották díszelnöki tisztségétől.

László gróf és felesége, Borzecki von Kozarc Henriette grófnő (1874-1946), mint gönci lakosok szerepelnek a fennmaradt közigazgatási iratokban. A háború a Pálffy család tagjaira is hatással volt. 1944-ben a grófné az idősebb gönciek visszaemlékezései szerint ápolóként tevékenykedett a településen. A kastélyt azonban még az éven el kellett hagyniuk. 1944 őszén a szovjet és román csapatok közeledésének hírére Göncön kisebb katonai központot alakítottak ki, köztük két hadbírósággal. Az egyik feltételezhetően a Pálffy-kastélyban működhetett. 1944 őszén két szökött, zsidó származású munkaszolgálatost végeztek ki a kastély udvarán. A háborút követően a Pálffy-családtól az állam elvette földjeit és a kastélyt is. Az 1940-es évek végén működött benne leányiskola, korábban népfőiskolai szemináriumok színhelyéül is szolgált. Egyes helyiségeket lakásként adtak ki helyi lakosoknak, mint pl. a kastély pincéjét. Az 1950-es évek második felében gyermekotthont létesítettek a kastélyból. A szocializmus évtizedei alatt az otthonban dolgozó nevelőknek szolgálati lakást, a gyermekeknek kollégiumot és konyhát építettek fel a kastély udvarára, a nagy kiterjedésű kert helyére. A gyermekotthon 2015-ben kiköltözött az épületből. Jelenleg a kastély üresen áll és felújításra szorul.

A gönci Pálffy-kastély

(Forrás: kastelyok.com)