Huszita-ház és helytörténeti gyűjtemény

Göncön a „Huszita-ház”-ként ismert erődszerű lakóépület a Gönci-patakkal párhuzamosan futó főút mentén található. A Huszita-ház elnevezésére, eredetére vonatkozó néphagyományt a történeti kutatások nem erősítették meg, mivel nem található arra vonatkozóan adat, hogy a 15. században a Felvidéken hódító husziták építészeti hagyományait őrizné a háztípus, mint ahogy arra sem, hogy az ellenük való védekezésre szolgált volna. A kutatások szerint a ház talán csak alapjaiban a huszita időkből való, majd később a 17. században épült erre az alapra az új ház.

A ház falazata mészhabarcsba rakott kőből épült, amelyhez a kőzeteket (andezit, riolit és riolittufa) a Gönc környéki bányákból hozták. A műemlékház megemelt lakószintű, szabadkéményes, háromosztatú ház, amelynek első része a tisztaszoba, a hátsó rész a hátsóház, míg közöttük a konyha található. A ház jellegzetessége a szűk ablaknyílások, erős nyílászárók, valamint a ház alatt több irányba futó pince. A külön bejáratú kamra, valamint a padlásfeljáró későbbi hozzáépítés eredménye.

A Huszita-ház berendezése a XIX. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet meghatároz a földművelés és a kereskedelem együttes űzése. A bemutatott eszközök a térségre jellemző tárgyi emlékek, melyek kivétel nélkül a környéken készültek. A pincében megtalálható a mértékegységként is használt gönci hordó, amely űrtartalma 136,6 liter, valamint a közeli pálos kolostorból származó gótikus ablaktöredékek.

A Huszita-ház udvara, az egymás mögött felsorakozó három épület hűen mutatja Gönc egykori településszerkezetét. A Huszita-ház mögött található kisebb lakóépület ad helyet a helytörténeti gyűjteménynek. A gyűjtemény alapja az 1970-es évek második felében, a honismereti mozgalomhoz kötődő tárgybegyűjtésekkel létesült a nagyközségi tanács támogatásával, sok más település tájházalapítási törekvéséhez hasonlóan. A megnyitóra egy állami ünnep alkalmával került sor 1987-ben. A kiállításrendezést kezdetben az amatőr gyűjtői és gyűjteményszervezői lelkesedés, egyéni érdeklődés motiválta, ami a közösségi emlékezet fennállását, egyfajta múlt iránti érdeklődést is bizonyít Göncön. A kiállítás felújítására, tematizálására és újra rendszerezésére, valamint a kiállítótér felújítására 2019-ben került sor. Gönc gazdag néprajzi emlékei, a háztartásban, mezőgazdaságban használt több mint száz éves eszközök hűen mutatják a gazadag történelmi múlttal rendelkező település egykori életét. A tárgyi emlékeken kívül a letűnt híres gönci mesteremberek – kádár, gyertyaöntő, mézeskalács készítő, fazekas és szíjgyártó – munkaeszközei és munkadarabjai is bemutatásra kerülnek.

Fotó és képeslap: Molnár Mónika