A gönci Szűz Mária kolostor (rom)

Az egyetlen magyarországi származású szerzetes/remete rend megalapítása a 13. században élt Boldog Özséb esztergomi kanonokhoz köthető. A rend hosszas közbenjárást követően, 1352-ben a pápa legalizálta a pálosok működését saját regulájuk szerint.  A rend központja a 16. század közepéig Magyarországon volt, jelenleg a lengyelországi Jasna Górában található.

A gönci Boldogasszony vagy Szűz Mária pálos kolostor első említése 1371-ből származik.  Ekkor kapták meg a pálosok a Gönc közelében fekvő zsujtai malmuk megépítésének engedélyét I. Lajos királytól. Az alapításának éve tehát mindenképpen 1371 elé helyezhető. Az alapítás ideje egyes feltételezések szerint 1369-re tehető. 1429-ben Miklós megyéspüspök felszentelte a kolostor szentélyét, főoltárát és a Mária oltárát. A 15. században a gönci pálosok vagyona jelentősen megnövekedett, elsősorban a különböző adományoknak köszönhetően. 1446-ban, vámosi Bebek Imre erdélyi vajda a gönci malom részét a pálosoknak adományozta. 1450-ben a Telkibányán található, az 1438 körül Kuprez György bányaispán és Telkibánya városának bírája által alapított Szent Katalin ispotály, a gönci pálosok tulajdonába került. Az ispotály mellett ekkor került a pálosokhoz a Telkibánya mellett fekvő Csecses puszta is. Az új birtokok tulajdonjogát a rend tagjai számára 1471-ben Mátyás király is megerősítette.

A 15. század második fele lett a helyi pálos közösség aranykora. Göncön, Telkibányán, Zsujtán kívül malomhellyel és birtokokkal rendelkeztek, Marczinfalván (ma Abaújszántó része) és Taktaszadán. Egy 1464-ben keletkezett forrás arról tanúskodik, hogy a templomban 7 oltár volt. A gönci pálosok a szőlőtermesztés, bortermelés mellett halászattal is foglalkoztak. A gönci kolostor területének közelében a történeti kutatások alapján, két nagyobb halastóval is rendelkeztek. A rend hanyatlása az 1500-as évek elejére tehető. A 16. század első évtizedében számos birtokot adtak bérbe környékbeli lakosoknak.

A rend gazdasági válságát mélyítette, majd a pálosok bukásához vezetett a reformáció tanainak elterjedése, valamint a Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János királyok pártjai között zajló polgárháború is. 1540-ben a gönci kolostor lakói szegények, szükséget szenvednek. 1558 előtt az utolsó szerzetesek elhagyták a gönci kolostor területét és az újhelyi pálos kolostorban leltek új menedékre. A gönci Szűz Mária kolostor és annak birtokai Gönc város tulajdonába kerültek 1558-ban.

  A kolostorból, napjainkra a templom romjai maradtak fenn. A Gönc városához tartozó középkori épület a túrázók és turisták körében az 1900-as évek elejétől rendkívüli népszerűségnek örvend. 1990-ben kisebb, majd a 2000-es években nagyobb régészeti feltárásokra került sor.

Jelenleg a kolostorból alig látható valami, a templom falai kb. 6-7 méter magasan még állnak.  Maga a templom egyhajós, három boltmezőre oszlik. Diadalíven át jutunk a nyolcszög három oldalával záródó szentélyébe. A templomon tanulmányozhatjuk a gótikus építészetet, az épület szerkezetét, a csúcsíveket, a mennyezet valamikori súlyát levezető íveket és támpilléreket. A szentély és a hajó csuklópontjához csatlakozik északról a romjaiban ma is látható torony, valamint a templom külső falán látható, a kolostor folyosóját tartó gerendák fészke. A látvány alapján joggal mondhatjuk, hogy az épület a XIV. sz. utolsó negyedében Magyarországon dívó gótikus stílusnak felel meg, és eredetileg a díszesebb templomaink sorában foglalt helyet. A kolostorrom állagmegóvása egyelőre még várat magára, pedig rendkívül fontos lenne.

A gönci pálos kolostor romjai

(Forrás: palosepiteszet.hu)

A kolostorrom belső tere északi irányból

(Forrás: studhist.blog.hu)