Gönc virágkora (1301-1526)

A 13. század végén Aba Amadé kísérletet tett a gönci vár uradalmának kiszélesítésére (egy rövid ideig a gönci várhoz tartozott Garadna). 1301-ben III. András halált követően Amadé Károly Róbert pártját fogta. 1304-ben, a trón másik várományosa, a már megkoronázott Vencel, apja – a cseh király - seregeivel Gönc várát ostromoltatta, ahol Aba Amadé kapitánya, Apród István sikerrel verte vissza a támadókat. Az 1300-as évek elején Amadé nádor itt látta vendégül a száműzött, Lokietek Ulászló lengyel királyt. Amadé hűségéért megkapta Kassa városát a királytól. 1311. szeptember 5-én a város lakói felkelve az oligarcha ellen, meggyilkolták Amadét. A fiai túlélik a támadást és a király ellen kezdenek szervezkedni. Károly Róbert (1308-42) magyar király kiskirályok ellen vezetett hadjáratainak egyik győztes csatájában, a rozgonyi csatában legyőzi a Csák Mátéval szövetkezett Amadé fiakat. Károly Göncöt a várral és vidékével megtartja magának, bár hű embere, Drugeth Fülöp használatra megkapja. A források szerint a gönci várban őrzött kincsek között voltak: ezüsttálak, ezüstcsészék, ezüstpalackok, egy drágakövekkel díszített aranykorona, ezüst sótartók, kanalak, arannyal átszőtt bíborposztók. A vár használatáról 1428. évet követően megszakadtak a források.

A régi iratokban szereplő Szent Egyed templom 1422-ben épült vagy újjáépült. Mostani katolikus templomunk e gótikus eredetű templom átalakítása. Védőszentje Szent Imre herceg.
Az 1300-as évek közepén Nagy Lajos alapította a gönci vár alatt Szűz Mária tiszteletére a pálos rendi kolostort és annak templomát. A tatárjárás után a dunántúli hegyekben élő remetéket Özséb esztergomi kanonok ( ez egyházi méltóság ) közös életre gyűjtötte össze 1246-ban. A reformáció és a mohácsi vész után már nem hallunk semmit a gönci pálosokról. A kolostor hamarosan romba dőlt. A romok ma is láthatók a Gönc határában emelkedő Borsó-hegy egyik lankáján. A templom 6-7 méter magas falai még állnak.

A középkorban Gönc virágzó, kereskedelmi gócponttá alakult. A Lengyel királyságba szállított bor, a Borsó-hegy kövei piaci alapokat adtak a településnek. Sok kereskedő fordult meg a helységben, akik nem csak eladtak, hanem vásároltak is.  Ma is fogalom a híres  " gönci hordó ", melynek mérete a századok folyamán változott és alakult a már köztudatba bevonult 136 literes űrtartalmúvá. Ez a hordó volt a mérce a bor-kereskedelmet lebonyolító hosszú szekerek elkészítésénél. Az Alföld búzája és a Hegyalja bora a Tokaj – Szerencs -Gönc - Kassa - Eperjes - Bártfa útvonalon jutott el Észak - Európába
Az 1400 - as évek elején Gönc Abauj vármegyének Kassa után a legnépesebb és legnagyobb mezővárosa lett. Gönc vagyona a korabeli adatok szerint 7000 ft és 3500 hordó bor volt. Nem véletlen, hogy Zsigmond király magas hadiadót mért a városra.
Zsigmond korában a települést a pelsőci Bebek család kezén volt. Előszeretettel tartanak itt a nagyurak bírósági tárgyalásokat. (Az 1500-as évektől többször Göncön vitatják meg Abaúj vármegye ügyes - bajos dolgait). Gönc város élén a főbíró állt. A bírónak istenfélőnek, bölcsnek, pártatlannak kellett lennie. A bíróválasztásra karácsony és újév táján került sor. A bírót a szenátorok választották. A bíró a választás után ajándékot vitt a földesúrnak és feleségének: az úrnak egy szőnyeget és egy pár csizmát, az úrnőnek egy nagy tekercs gyolcsot. Később az ajándékozás elmaradt. Az esküdteket és a szenátorokat a város közössége választotta meg.

  Zsigmond halála után a rövid ideig uralkodó Albert (1437-1439) özvegye, Erzsébet, hogy fia számára a Felvidéket  megőrizze, Jiskra János cseh huszita zsoldosvezérre bízza a területet.
1462 - ben kezdte meg Mátyás király utasítására Szapolyai István nádor felszámolni Jiskra uralmát – bár a Gönchöz legközelebbi huszita központ Jászón volt.. Gönc néhány házát még ma is cseh házaknak nevezik. Alattuk alagút húzódik, mely a hagyomány és a szóbeszéd szerint Kassáig is elvezet. A " huszita " elnevezés máig vitatott, mivel nincs adat arról, hogy ez a háztípus huszita építészeti hagyományokat őrizne, és arról sem, hogy az ellenük való védekezésre szolgált volna. A legnagyobb valószínűség szerint semmi közük nincsen a huszitákhoz. Ezek a házak a Gönci - patak mentén, lejtős terepen állnak, ezzel magyarázható az emelt lakószint.
Egy ilyen ház - mely a Huszita - ház nevet viseli - szívesen látogatott tájháza Göncnek. Mátyás király uralkodásának végén város földesura maga a király lett, neki tartozott a város közössége adófizetéssel.  Gönc Mátyástól önálló igazságszolgáltatási és vám-mentességi jogot, és egy másik vízimalom építésének a jogát is megkapja (mivel a korábban épített és használatban lévő vízimalom a pálosok kezén volt, melynek következtében a város és a szerzetes között sok éves pereskedés folyt). 1490-ben, Mátyás halála után civakodás kezdődött az urak között Gönc birtoklásáért. Szapolyai István nádor kezébe kerül a város. A nádor halálát követően, Gönc a szepesi káptalan birtokába jutott.

1511-ben Szatmári György pécsi püspök, Gönc pártfogója, János gönci plébános kérésére kieszközli II. Ulászló királynál, hogy Göncön évente négyszer legyen vásár: január 25.-én, a Húsvét előtti harmadik vasárnapon, július 2.-án és augusztus 10.-én. Napjainkban ötször van egy évben gönci vásár: március, június, augusztus, október és december második keddjein.
A Dózsa György vezette parasztháborúban Göncön volt a felkelők egyik táborhelye. Dózsa egyik alvezére, Bagoly Ferenc itt ütötte fel a táborát.Az 1500-as években számos mesterség képviselői voltak jelen Gönc mezővárosában:

 
 -ács, asztagrakó, asztalos,béres, bodnár, borbély, csapó, csiszár, csizmagyártó, deák, dobos, fahasgató, fazekas, futo, halász,  harangozó, hegedűs, kádár, kalmár, köteles, lakatgyártó, lakatos, lantos, madarászó, mészáros, molnár, sörfőző, nyereggyártó, ötvös, pártás, pásztor, perecsütő, rostakötő, sípos, sütő, szabó, szekeres, szénégető, szenes, szíjgyártó,szűcs, takács, trombitás, varga, vízhajtó, kaskötő, szakács, hajdú, bányász, főzőasszony, gombkötő, soltész.